Horváth Ákos

Horváth Ákos

Horváth ÁkosVásárosnaményban születtem 1976-ban. Középiskolai tanulmányaimat Nyíregyházán a Sipkay Barna Vendéglátóipari Szakközépiskolában folytattam vendéglátó szakon, majd ezt követően Szolnokon a Kereskedelmi és Gazdasági Főiskolán diplomáztam 1998-ban vendéglátó és szálloda szakos közgazdászként, 2004-ben pedig a Szegedi Tudományegyetemen, okleveles közgazdászként. 

Szüleim és nagyszüleim révén már kisiskolás koromban közel kerültem a pálinkához, hiszen a csarodai és a beregsurányi nyári vakációk vége felé nagymamáim noszogatására délutánonként az öcsémmel már szedtük a pálinkának való lehullott szilvát, melyhez – mondanom sem kell – nem sok kedvünk volt. Az őszi almaszedést követően pedig megint csak a hulló almát daráltuk be cefrének édesapámmal, szintén nem túl nagy buzgalommal. Ma már gondosan válogatott és cefrézett gyümölcsökből, jóval nagyobb lelkesedéssel főzetjük a szilva és almapálinkát.

{jb_info}Turisztikai referensként 1999-ben álltam munkába szülővároson önkormányzatánál. Természetesen nem csak Vásárosnamény, hanem Szatmár-Bereg turisztikai értékeinek népszerűsítésével és fejlesztésével is foglalkoztam.{/jb_info}

Ennek egy jelentős állomása volt, amikor 2001-ben megalakult a Szatmár-Beregi Szilva Út Egyesület, melynek a kezdetektől ellátom a titkári teendőit. Egyesületi és turisztikai tevékenységem során kiállításokon, vásárokon és rendezvények alkalmával igyekeztünk népszerűsíteni a térséget és természetesen a helyi termékeket. Ez utóbbiak között a pálinka mindig kiemelt figyelmet kapott, köszönhetően a tarpai és panyolai párlatok egyre jobb minőségének és népszerűségének. Ezen tevékenységem során természetesen igyekeztem jó kapcsolatot kialakítani a szatmár-beregi kereskedelmi pálinkafőzdékkel. Ennek kapcsán aztán 2005-ben Várady Györgynek, a Tarpa Manufaktúra tulajdonosának megkeresésére alapítóként csatlakoztam a lovagrendhez. Az évek során a lovagrend és a Szatmár-Beregi Szilva Út Egyesület között egyre szorosabb partneri együttműködés alakult ki, mely több közös fejlesztést is eredményezett.

Munkámmal és tevékenységemmel nemcsak a kulturált és minőségi pálinkafogyasztás népszerűsítését, hanem – végzettségem révén – a pálinkának a gasztronómiában és a turizmusban betöltött, eddiginél méltóbb helyen szerepeltetését is igyekszem segíteni. Jónéhány éve azon fáradozom, hogy a szatmár-beregi pálinkákra, más helyi termékekre és a térség természeti és kulturális adottságaira építve, létrehozzunk egy olyan termékkínálatot, mely az igen telített turisztikai piacon – egyediségének és minőségének köszönhetően – jól eladható.