Szabolcsi Almapálinka

Már a 18.-sz-ban kiemelkedő Szabolcs-Szatmár-Beregi almatermesztés, és az almapálinka főzése. Előállítása nagyobb mennyiségben csak a 20. században indult meg. Erre a tájra jellemző sík vidék szőlőtermesztésre kevésbé alkalmas így jelentős bortermelés sincs. A térség alma és szilvatermesztéssel és az ebből előállított pálinkájával és lekvárjával jeleskedik. Pálinkának a kevésbé télálló fajták (mint például a jonatán), vagy az almalé készítésnél visszamaradó almahéj is alkalmas. Az almát tisztítás után minél kisebb darabokra aprítják esetleg mesterséges élesztőkkel beoltva erjesztik. Főzése jórész átnyúlik a következő esztendőre kihozatala jó. Tisztán vagy más ízesített pálinkák alapjaként fogyasztják.
ALMA
A jó arányban összeválogatott almafajtákból jó pálinkát lehet főzni. Ízvilágukra jellemző a savas üdítő íz. További jellemzőjük a bőlevűség, fűszere, zamatos jelleg. Alakjuk fajtától függően félgömb, gömb, vagy harang alakú. A színe lehet sárga, zöld és piros minden árnyalata. A nyári fajták alapvetően étkezési célokat szolgálnak; fehér húsúak, savanykás ízűek. Pálinkafőzés szempontjából az őszi és téli fajták jelentősek.
Almafajták: Jonatán, Staking, Golden
SZABOLCSI ALMAPÁLINKA
A megye gyümölcstermő területének 50%-án folyik almatermesztés, ami országos almatermés 40%-a. A gyorsan melegedő nyírségi talajok megkötésére igen alkalmasnak bizonyúlt az almafa telepítése. A gyenge termőképességű földek nem alkalmasak szántóföldi művelésre.
Döntően Jonatán, Jonagold, Golden, Idared, Red Delicious fajták termesztése. Pálinkafőzésre mind az almát, mind melléktermékeit felhasználják. A cefre nem tartalmazhat penészes éretlen részeket, idegen anyagokat.
Az almát mosás után ledarálják, melléktermékei közvetlenül erjeszthetők. Az erjesztés hagyományosan 200 l-es hordókban, több tíz mázsás fakádakban történik. Ipari technológiáknál nem ritka a több száz mázsás földbe vájt erjesztőgödör. Mindkét módszernél biztosítani kell a széndioxid védőpárna kialakulását. Hagyományosan ezt a cefrés hordó agyagos tapasztásával, jelenleg fóliatakarással, vízzár (kotyogó) alkalmazásával oldják meg.
Az erjesztés során a káros melléktermékek megelőzése érdekében fajélesztőkkel szokták beoltani. Fontos még a pH érték beállítása, aminek optimális értéke 3-3,5 között van.
A lepárlás hagyományos kisüsti módszerrel történik, több lépcsőben. Az üstök térfogata nem haladhatja meg a 1000 litert. A lepárlás elengedhetetlen kelléke a résüst.
{jb_bluebox}A pálinka alkoholtartalma legalább 40%. Tükrösen tiszta, színtelen vagy érlelés miatt enyhén aranysárga színű. Íze és illata kellemes almára jellemző.
Tárolása fa vagy acéltartályban. Érlelési idő legalább 3 hónap.{/jb_bluebox}
ÍZ- ÉS ILLAT JELLEMZŐI
Megfelelően összeválogatott almafajtákból készült pálinkában az egyes fajták illat-és ízalkotói nagyon szépen kiegyenlítik egymást. A pálinkák italanyagából jól kiemelkedik a fajtára jellemző tipikusság, savanykás, fűszeres citrusokkal, sárga vagy zöld reszelt gyümölcsös pépjelleggel. A fűszerezettség általában lágy és tipikusan háttéralkotók. A Jonatán almából készült pálinka általában nyugtalan, harsány jelleget ad, amit a Golden alma gyümölcsösségével kellemessé lehet strukturálni. Általában a almából készült pálinkák akkor lesznek igazán nagy értékű, szép pálinkák, ha sokáig pihentetjük, illetve ha hordós érlelésnek vetjük alá. A hordós érlelés hatására a mindig fiatalos, “mozgékony” párlat megnyugszik és nagyon szép, nyugodt elegáns készterméket ad.