Lendületes akár az országelső Jonathan
Pál Tibor vezérigazgató büszke arra, hogy a közel száz éves kisvárdai vállalatot irányíthatja
Kisvárda – A Magyarország legjobb pálinkája megtisztelő díjat tavaly a kisvárdai Várda Drink Zrt. Jonathán alma pálinkájának ítélték oda. Az országnyertes hugarikumot a Mezőgazdasági Múzeum hasonló kincseket tároló vitrinjében elhelyező ünnepségen természetesen ott volt a rangos elismerést elnyert vállalat vezérigazgatója Pál Tibor is.
– A meglepetés erejével hatott ez a komoly elismerés – ismerte el jólesően a felvidéki Magyar7 hetilapnak nyilatkozva a Nyitra folyó menti Érsekújvár és Kisvárda között rengeteget autózó cégvezető – Nem számítottunk rá, mert vállalatunk az ország egyik legrégebbi és legnagyobb kapacitású szeszfőzdéjeként tetemes mennyiségben gyárt szeszes italt, s az ilyen megmérettetéseken többnyire a kisebb pálinka manufaktúrák szoktak diadalmaskodni. Ezért, bár váratlan, ám annál nagyobb örömünkre szolgált ez a siker. Ráadásul a szakmai zsűri a Besztercei szilvapálinkánkat is magasra értékelte, Champion díjban részesítette.
A nagy versengés
Az Országos Pálinka- és Törkölypálinka Verseny bírálati rendszerének 2021. évi “titkaiba” is bepillantást engedve Pál Tibor elmondja, tavaly 33 pálinkafőzde több mint 300 tételt nevezett be be. A pontozás alapján bronz, ezüst és arany kategóriákba sorolják a benevezett pálinkákat. Az arany kategóriából aztán kiválasztják a championokat, ezekből pedig az év pálinkáját. Eltart néhány napig ez a döntési folyamat.
A Magyarország legjobb pálinkája díjat tavaly október 26-án az Országház felsőházi termében Kövér László, az Országgyűlés elnöke, az Országos Pálinka- és Törkölypálinka verseny fővédnöke adta át Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnökének társaságában. A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban 2021. december 6-án, a pálinka védőszent Szent Miklós, egyszersmind a pálinka napján rezerválták abba a vitrinbe a versenygyőztes pálinkát, amelyben az 1890-es évekből őrzik az első butéliát.
– Mire újabb száz év múlva netán kiveszik a vitrinből, talán marad valami az ország történelmi múltú almáskertjéből, Szabolcsból származó Jonathánunk ízvilágából – tekint messzire Pál Tibor az országgyőztes pálinka egyediségét ecsetelve. – A kész párlatban az alapanyag minősége társult Csobolya Attila főzőmesterünk páratlan tudásával. Tökéletes módon elővarázsolja a fajta fő tulajdonságát: a különleges zamatot, ami elsősorban az édes-savas ízhatás harmóniáján alapul. Illata a tavaszi almavirág illatát idézi, friss, üde, lendületes, fiatalos, könnyedén parfümös. Ízben a gyümölcs piros héjának enyhe viaszossága a fahéjas, vaníliás fűszerezettséggel együtt kerek egységet alkot. Bár selymesen könnyed, mégis mély, hosszan tartó nyomot hagy a garaton. Elbűvöl!
Ma már a pálinkafogyasztás a gasztronómia szerves része. Miként Kövér László a díjátadón fogalmazott, az első stampedlit a magyar ember a barátságra, a másodikat a jókedvre issza. Nagy István mezőgazdasági miniszter pedig a díjátadón nemzeti italunkról szólva megjegyezte, a pálinka a gyümölcsök aromája mellett a vidék tudását is megőrzi, közösséget teremt, összetartó erőt képez.
Az előd elismerése
– Ahogy mi a Vára-Drinknél, minden szabolcsi büszke lehet, hogy az első eredetvédett termék Magyarországon a szatmári szilvapálinka volt. Eredetvédettségi lajstromszáma 1/1999. Annak idején az Európai Unió munkacsoportja éppen a vásárosnaményi pálinkafőzdénkben bizonyosodott meg a pálinkafőzés és fogyasztás kultúrájáról. Ez alapján lett védett a pálinka megnevezés, ugyanúgy, mint például a rum vagy a whisky. Szilágyi László volt cégünk akkori vezérigazgatója, ez neki köszönhető.
– Minden pálinka párlat, de nem minden párlat pálinka – hangsúlyozza a Pál Tibor. – Pálinka csak az, ami Magyarországon termett gyümölcsből, magyarországi lepárlással és palackozással kerül piacra. Ami nem, az csak párlat, és nem nevezhető pálinkának. Napjainkra a termékek gyümölcsössége, ízvilága, illatvilága került előtérbe, az alkoholfok pedig egyre inkább csökken, mert ha túl magas, elnyomja az ízvilágot. Bár a pálinka definiciója 37,5 foknál kezdődik, a 42-44 fokos termékek a legszebbek. Arra pedig már nagyon régen rájöttem, hogy a cefrézés az alapja a jó pálinkafőzésnek. A gyümölcs pedig legyen tökéletes állapotú, legyen meg a kellő érettségi szintje, ízvilága.
Ami a vállalat vezetői munkát illeti nem kis távolság az érsekújvári lakhely és a Kisvárda közötti 350 kilométeres távolság. Pál Tibornak ráadásul néha fel kell ugrania Pozsonyba is az üzletcsoport központjába és sok időt tölt Budaörsön, ahol az értékesítési és marketing csapatuk székel.
Elkötelezett szakma
– Sokat vagyok úton, de szeretem, amit csinálok. A családom, feleségem és a két fiam megértőek – enged bepillantást a topmenedzseri lét tartópilléreibe a Várda-Drink vezére. – Büszkeséggel tölt el, hogy ennek a közel 100 éves hagyománnyal rendelkező vállalatnak 2016-től a vezérigazgatója vagyok. Ez idő alatt jelentős beruházásokat végeztünk a kisvárdai üzemben. A Magyarországon értékesített árumennyiségünk több, mint duplájára emelkedett, de cégünk eredményei példaértékűek a határon átívelő magyar–szlovák kereskedelmi forgalomban is. Az ágazatot sújtó problémák, és a világjárvány ellenére is úgy látom, hogy a szakma szereplői elkötelezettek a minőség mellett, és kiváló pálinkák hagyják el az ország másfélszáz kereskedelmi pálinkafőzdéjét, köztük természetesen a Várda Drinkét is.