Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend

  • Narrow screen resolution
  • Wide screen resolution
  • Auto width resolution
  • Increase font size
  • Decrease font size
  • Default font size
  • default color
  • red color
  • green color

Pálinka a Magyar párlat PDF Nyomtatás E-mail
FacebookTwitterIWIWMyspace bookmarkJP-Bookmark
Meghatározás: A pálinka az erjesztett gyümölcsök lepárlásával készülő gyümölcspárlatok egy hagyományos, magyar fajtája. Az európai uniós jogszabályoknak (Council Regulation (EEC) No 1576/89) megfelelően a "pálinka" szót csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja. A Romániában főzött pálinkák Pălincă néven hozhatók forgalomba. Leggyakoribb alapanyaga a szilva, a körte, az alma, a kajszibarack, a cseresznye, a szőlőtörköly és az eper, de gyakorlatilag bármilyen gyümölcsből készülhet.
A 2008. évi LXXIII. törvény (Pálinkatörvény) rendelkezik a pálinka elkészítéséről.
 

Ez alapján csak azok a termékek nevezhetők pálinkának, melyek Magyarországon termett gyümölcsből, vagy szőlőtörkölyből készülnek 100%-os gyümölcstartalmúak, azaz sem egyéb alkoholt, sem pedig színező-, ízesítő- vagy édesítőanyagot nem tartalmaznak, minimum 37,5%-os alkoholfokkal rendelkeznek

TÖRTÉNETE:

Buda környékén már a 13. századból találtak speciális égettboros (pálinkás) üvegeket, tehát ekkor már hordtak Magyarországra Itália felől borpárlatot. (Üveget akkoriban csak Itáliában készítettek.) A 14. századra már a királyi orvosoknak ismerniük kellett ezt az új "gyógyitalt".

Az első írásos mű 1332-t említ:

1656-ban a Frankfurtban dolgozó Joannes Praevotius kiadta Opera medica című könyvét, melynek elején megemlíti a magyar királyné vizét. Ez a víz tulajdonképpen borpárlat volt rozmaringgal aromásítva. Gyakorlatilag gyógyszer volt s nem italként használták. (lásd: a mai svédcsepp). Praevotius könyvének idézete szerint Erzsébet királyné saját köszvényének gyógyítására használta a rozmaringos borpárlatot. Ugyanakkor tudjuk, hogy Károly Róbert királyunk is erősen köszvényes volt, 1332-ben ezért kellett visszafordulnia itáliai útjáról. A köszvény nem egy könnyen elmúló betegség, királyunk mégis felgyógyult belőle, 1332 után sehol nem említik többé vele kapcsolatban. Ezt az italt úgy hívták, hogy „Aqua vitae reginae Hungariae” – „a magyar királyné életvize”. Az ital olasz kereskedőkön keresztül jutott el a királyi városokba és a királyi udvarba. Az „égett bor” kifejezés nagyon sokáig fennmaradt a köztudatban, a mai napig még mindig használják egy-két helyen.
Mátyás korában már különbséget tettek a gyümölcsből és a gabonából készült párlatok között. Ez utóbbiakat crematum, crematura névvel illették.
A 16. századtól használják a szlovákból átvett pálinka szót a gabonaalapú párlatok kifejezésére. A szó változatai gorolyka, gorelyka, gurulyka, goselka, rabasunka, brabasunka. A pálinka, babinka változatban 1572-ben fordul elő Debrecenben. A szlovák eredetre utal a „tótpálinka” megnevezés is.
A Kárpát-medencében a pálinkalepárlás technológiájának északról délre terjedt el. A szláv szó is arra utal, hogy valahol az Északi-Kárpát-medencében lehetett a pálinka őshazája.
A 16. századig az égetett szesz gyógyszernek számított.
A pálinka szó a 17. századtól terjed el a magyar nyelvben, ám ekkor a gabonapárlatra használták.
Az 1799-től kialakult kisüzemek, szesz-, pálinka- és likőrgyárak termelése elvezetett a pálinkafőzés központi szabályozásához.
1836-ban a földesúri előjog gyakorlatát törvényerőre emelték, majd bevezették a pálinkaadót.
1850-től a szesz állami monopólium lett.
1851-ben Magyarország területén 105129 főzdét írtak össze.
Az állam az 1920-as években jelentősen korlátozta a szesz előállítását. 1920-ban 260, 1970-ben 1070, 1982-ben 815 pálinkafőzde működött Magyarországon.
Közben olyan intézkedések kapcsolódtak a főzéshez, mint a szesztilalom a Tanácsköztársaság idején, a feles főzés - a termés fele a gazdáé, fele az államé – 1952-1970 között.

A pálinkafőzés védőszentje Szent Miklós volt.

EREDETVÉDETT PÁLINKÁK

rezusti 31 nEgyes földrajzi területek kiemelkedően alkalmasak bizonyos gyümölcsfajták termesztésére, ezeken a tájakon évszázadok óta kiváló minőségű pálinkát készítenek. Ha a feltételeknek megfelelnek, akkor a tájegység megkapja az eredetvédett termék megkülönböztető jelzőt, vagyis feltüntethető a terméken. Jelenleg nyolc ilyen tájegységgel és gyümölcsfajtával rendelkezünk, ezek a következők:

  • a Szatmári szilvapálinka,
  • a Kecskeméti barackpálinka,
  • a Szabolcsi almapálinka,
  • a Békési szilvapálinka,
  • a Gönci barackpálinka,
  • az Újfehértói meggypálinka,
  • a Göcseji körtepálinka és a
  • a Pannonhalmi törkölypálinka.
 
Kapcsolódó cikkek :

» Versenyfelhívás

Magán és Bérfőzött Párlatok Versenye Tarpa, 2018. szeptember 29.

» Kőbe vésette a pálinkánk nevét

Arany érdemkeresztet kapott a tettek mezejére egykor időben lépő pálinka lovag is. "Mikor fejet hajtunk Szent István műve előtt, nem csupán Szent István történelmi tettére emlékezünk, hanem mindazokra is, akik az elmúlt ezer...

» Jázmin szőlő az Év Pálinkája, a tarpai Szatmári szilvapálinka Champion díjat érdemelt

Pálinkakiválóságok 2018 OrszágkóstolóAz Országos Pálinka- és Törkölypálinka verseny ezévi eredményeit június 28-án hirdette ki a Pálinka Nemzeti Tanács, ahol 5 különdíjat, 62 arany-, 107 ezüst- és 91 bronzminősítést is...

» Kitüntetett lovagjainkra emeljük poharunkat

Bár nem ebben a minőségében, de három Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend-i tagunkat is nagy megtiszteltetés érte a Megyenapon. Nagygécen, a Megmaradás Templomában Seszták Oszkártól a megyei közgyűlés elnökétől (jobbról) Dr...

» Tudják, honnan jött a nemtudom.

 A szatmár-beregi pálinka lovagok ezért köszönik meg minden évben a Tiszának, - Szatmár és Bereg nevében - egy-egy szilva virág koszorúnak a folyó habjaira helyezésével, hogy hajdanán ideszállította a Kárpátokból azoknak a...